Írásom főként azoknak figyelmébe
ajánlom, akik Madeirás utazást terveznek és olyan kérdéseik vannak, hogy
"hol vannak homokos partok ahol lehet lovagolni", vagy
"érdemes-e lejönni három napra erre a szigetre", mert éppen egy
karton cigi áráért ad a Wizzair lastminute retúrjegyeket.
Madeiráról sokan megtudhatták a
Wizzair balul végződött Budapestre visszaszállítós repüléséből, hogy itt néha
nem fogad a reptér, mert olyan erős széllökések érik a futópályát
oldalirányból, ami kívül esik a gépek, a légitársaságok és a pilóták
lehetőségein. Ezt tetézi az, hogy a reptér is bír egy határértékkel, amely
méréséhez az adatokat két perces terminusokban átlagolják és vagy engedik a
leszállást vagy tiltják a fenti limiteken belül levő gépeknek.
Egy szó mint száz, Madeirára
repjegyet venni olyasmi, mintha a jegy hátulján ott lenne egy kaparós rész, ami
alatt vagy az üdvözöljük Madeirán olvasható, vagy csak egyszerűen az, hogy nem
nyert.
Nos én sokadszor vagyok itt
szabadidőm eltöltésére, így a nagy számok törvénye alapján az egek ura
kisorsolt egy szeles napra, amelyen éppen hazarepültem volna.
Fontos megjegyeznem,
hogy Funchalban és Calhetában a szellő se rezzent, miközben Machicoban a
reptér felett már úgy fütyült a szél, hogy a húsz kilónál könnyebb kutyákat láncra
verték vagy behívták a házba.
TAP géppel repültem volna
Lisszabonba a délutáni órákban. A gépet törölték és a légitársaság e-mailben
jelezte, hogy ne is menjünk ki a reptérre. Persze az email akkor jön, amikor
már minden épeszű turista kicsekkolt a szállásról, az autóját is visszaadta a
bérbeadónak. Azért a reptéren elmentem a TAP pulthoz, hogy adjon már tippet, de
az biz neki se volt, hisz mit tudhatna meg a központtól? Mondta menjek ahová
akarok, mert az ellátási kötelezettség terhére max vigasztalni tudna. Azért
adott egy A5-ös méretű nyomtatványt hogy hol panaszkodhatok majd feleslegesen.
Addig is várjam amíg email-ban vagy sms-ben értesítenek. A TAP applikációt nem is
említette, mert az olyan bűn rossz, hogy csak arra jó, hogy legyen egy szép
színes ikonod a kezdő képernyőn.
A Windfinder és a Windguru azt
jelezte, hogy az állapotok még holnap hajnalban is rosszak lesznek így
döntéskényszerbe kerültem, hogy hol akarok aludni - a kiesnek nem mondható
reptéri márványpusztában, vagy bérlek egy szállást a reptér közelében. A
szállásbérlésről tudni kell, hogy ha reggeltől nem fogad a reptér és már
délután kettő van, akkor biz legalább kettőezer-ötszáz, de inkább háromezer
ember van előnyben hozzád képest, mint potenciális vevő. Ilyenkor minden elkel.
Előre foglalni nem lehet, mert minden azonnal fizetős.
Amíg én infóért kuncsorogtam,
Gabi kikeresett minden szóba jöhető szállást, ami a sziget közepétől keletre
van, mert azért Porto Moniz-ig nem akarok eltaxizni, de még elautózni sem.
Talált is egyet valahol Porto da Cruz és Faial között, ami azért nagyon szép
hely. Nem nagyon néztem a térképet, mert úgysem volt már más választásunk,
hiszen a többi kiszemelt közben sorra elkelt, a Savoyra pedig nincs
keretem. Úgyhogy lefoglaltam és kifizettem a szállást.
Ezután mérlegelni kezdtem, hogy akarok e taxival 40 euróért odamenni és holnap
majd ugyanennyiért vagy még többért visszajönni.
Nem akartam.
Felmentem a Sixt-hez
és megpróbáltam az egy éve "ócsón" foglalt, két hétig használt Kadjaromat meghosszabbítani,
kerül amibe kerül. Aszongya a Sixtman, hogy nem tudja adni mert be van foglalva
másnak, de ad másik autót. Mondom legyen, de plíz dizel, mert traktoros vagyok
otthon. Az biz nincs, de tud adni egy benzines Captur-t, ami majdnem olyan mint a
Kadjar.
Jelzem neki, hogy én nem nézegetni szoktam az autót, hogy mennyire egyforma a
kinézete, hanem nekem bele kell férnem és ráadásul a máj wájf pont kétszer akkora mint
én, neki meg félórás munka lesz abba a kocsiba beülni. Közben a manus írja az árat,
ami akkora volt hogy elkerekedett a szemem. Kérdeztem is tőle ez a Captur ára
vagy a Millenium Falcon-é? Röhögtünk egy jót, aztán beletörődtem. Gondoltam
arra a 50 km-re jó lesz ez is, majd legfeljebb bosszúból telepukizzuk az ülést.
A Kadjarom szép nagy volt belülről. Fő extrája a kormányrázó volt ami
lelazította a feszes izmaimat minden lejtmenetben történő fékezésnél, ugyanis
annyira szét volt gyalázva az eleje. A többi része jó volt, mert hármasban ment
dombnak ott ahol a benyások egyesben vizsgálták hogy mennyi ideig bírja a gépük
motorja kiadni a magas C-t, mielőtt elforr a vizük.
Nos ehhez képest a Captur
egy bontószökevény volt. A váltáshoz nem kellett a kuplungra lépni, elég volt
erősen ránézni, már bontotta is a kapcsolatot a motorral. A műszerfalra is kellett
volna egy vízmérték, mert bíz jó lett volna tudni, hogy milyen emelkedő
van előttem, mert akkor nekifutok. Felfelé ez nemhogy gyorsulni nem volt képes de a
váltások vacak kuplungos bénázása miatt elfogyott a lendület és mire visszaváltottam hármasba, addigra
már kettes kellett volna neki - és igy tovább. Igy mentem alacsony fokozatokban üveghangon, hogy ne veszítsem el a nyomatékot minden hortenzia bokornál.
És ekkor még
nem tudtam mi következik.
Google Navi mondja "200
méter múlva forduljon balra!". Mondom kizárt. Ott csak Madeira gokart
pályája van, meg egy nem túl kívánatos vendéglő.
Mindegy forduljunk.
Úgy száz méter után már nem
zavart a Captur motor hangja. A benzinmotoros gokartok hangja túlharsogta.
A szállásunk a pálya feletti
épület. A gokartokban élvezkedő gyereket simán meg tudtam volna dobni egy fél
literes (kavicsokkal megtöltött) pet palackkal. Pontosan ilyen gondolataim
voltak.
A szállás nem volt jó. Három órán
át hallgattam ahogy ezek körbe körbe száguldoznak a kis szarjaikon. Majd
kilencven euróért. Gondolatban megwoodooztam azokat akik ezt a szállást mesésre
pontozták a bookingon.
A szálláson alvásra volt egy vaságy 140-es
matraccal.
Leültünk rá a két oldalán és harminc év után újra tudtunk hátra bukfencet
csinálni. Végül osztoztunk, hagytam Gabinak az ágyat én pedig leköltöztem a
padlóra, ahonnan kitűnő rálátásom volt az általa birtokolt matracteknő aljára.
A TAP applikációban látom hogy jön értem a repülő. Értesítés semmi. Se mail, se
sms, se push. Gondolom azért, mert még fogalmuk sincs hogy elindítják-e Lisszabonból és emiatt nem
mernek odabolondítani a reptérre. Én láttam a Metar-on (a reptér szélmérője),
hogy ha jön is az a gép, az leszállni biztosan nem fog. Emiatt, ha értesítettek volna akkor sem fogadom el az átírást, mert óriási rizikó lett volna feladni a szállást és az autót egy bizonytalan gép miatt.
És úgy is lett.
Éjjel idejött a gép, kőrözött egy darabig majd
visszament a kontinensre. Gondolom, akik aznap a reptéren várták ezt a gépet,
azokban is letisztult, hogy nem lesz egyszerű éjszakájuk. Én a saját
helyzetemet próbáltam intézni, de a TAP foglalási rendszere fehérre fagy a
laptopon, a telefonos app pedig erre alkalmatlan. Maradt a teló, amit azért nem
én intéztem, mert az angol szókincsem a fuck-kal kezdődő szókapcsolatokra
szűkült a gokartozóknak köszönhetően. Lányom segített, de nem jutottunk
semmire, mert a support azon a vasárnap estén szerdai gépre ajánlott helyeket. Jeleztem, hogy nem
kell, felejtse el a supportos, hogy beszéltünk vele, hagyjon mindent úgy, mert az ilyen gázok
után a TAP általában ideküld egy a330-ast különgépként. Nos félbehagyni az ügyet nem
lehet, ha már beszéltünk vele.
Nadeilyet!
Úgyhogy a vége az lett TAP jegyre
kérek visszatérítést. El fogják utasítani, de bízom benne, hogy a lányom majd
kibulizza, ugyanis ő egy igazi supportos vámpír. Vagy a vérét veszi a supportosnak,
vagy kilyukasztja a gyomrát.
Éjjel szünetelt a gokartozás, de
reggel minden élőről kezdődött. 678 hajszálat vesztettem. Ennyi volt a
hajkefémben.
11-kor ki kellett csekkolnunk,
mert takarítani kellett a következő lúzernek.
Elmentünk ebédelni Porto da
Cruzba. Ez volt a nap fénypontja. Lisszabon felé keresni hazautat már
okafogyottá vált, mert ahhoz, hogy elérjük a Wizzair hétfő este Budapestre
tartó gépét már tudnunk kellett volna mi van a TAP dologban. Így vettem a keddi
FNC-BUD-ra két jegyet pont a kétharmadáért, mint amennyi egy LIS-BUD jegy lett
volna ugyanennél a cégnél.
Tehát a TAP jegyem úgy tűnik
ugrott, a lisszaboni Wizz jegyem meg tuti elveszett.
Keddi teendőm volt új szállást
keresni, a Captur nevű szomorúságot meg visszaadni a Sixt-nek. Találtunk három
kedvező helyet, de mind 100 euró felett volt. Azt tudni kell, hogy a
szálláskiadás egy napra nem divatos Madeirán, mert ki szeret naponta takarítani
és ágyneműt mosni? Aki bevállalja, az vagy szálloda, vagy olyan szállásadó
akinek csak ez marad ütőkártyaként a kívánatossági hiányosságok
ellensúlyozására. Sao Jorgéban összejött egy három szobás ház. Na mondom az se
a reptér szomszédja, béreljünk újra valamit a Sixt-nél ehelyett az ipari
hulladék helyett.
A reptéren összejöttem enyhén
duci Laura-val. Mondtam neki, plíz big car, pliz diesel, mert a Capturba csak a
fele asszony fér be, ráadásul a gasolina szagára allergiás. Mondta, hogy ő is
duci és ő is szereti a nagy dízeleket. Erre ugye csak azt lehet mondani, hogy
én szeretem a feleségemet, mert ezzel minden félreértés elkerülhető.
Vigyorogtunk egymásra és kaptam újra egy Kadjart olyan áron, hogy meg kellett
kérdeznem hogy ez lenne a kocsi kilométeróra állása? Mondta nem, ez a bérleti
díja. Előrántottam az ötven eurós tavalyi Sixt voucheremet és ezzel gyorsan
elfogadható árra redukáltuk a számokat. Utána még kikönyörögtem, hogy hadd
legyen a bérlésem egy órával hosszabb, mint az egy nap. Megadta.
Sao Jorgéban a szállás jó volt.
Ignáció bácsi háza.
Voltak hibái. Pl az hogy kiderült
hogy a harmadik szobában a tulaj lakik. Mondjuk totál elszeparált, de attól
függetlenül én nem kedvelem, ha az aurámban valaki más is fekszik. Meleg volt
ezért az ablakot kinyitottam és egy szál ágyékkötőben döglöttem az ágyon.
Testem már nem a régi, úgy nézek ki, mint egy oroszlánfóka vedléskor. Erre
megjelenik az ablakban a tulajdonosnő. Na nemááá.
A sokk után zuhanyozni mentem.
Két fürdőszoba volt. Az egyikben negyed órát vártam hogy odaérjen a melegvíz,
de nem jött. Gondoltam van másik fürdőszoba, irány oda! Itt a melegvíz
megjelent fél perc alatt. Melegvíz átment forróba. Gondold el, amikor 32 fokos
léghőmérséklet mellett elkezdesz nem látni a gőzben, a fürdőszoba tükrön pedig
megjelenik a vastag páralecsapódás. Miért? Mert itt nem jön a hidegvíz. Nos
ebben a fürdőben elvesztettem a testszőrzetem jelentős részét, de nem adtam
fel.
Gabi kérdi kész vagy?
Éééén? Teljesen.
A háznak más baja nem volt. Szép
tiszta minden, kávéfőző is van, ágy rendben.
Ignáció bá lakatos lehetett valaha,
mert a bejárati ajtó kettes vaslemezből van hegesztve.
Ha ezt az ajtót becsapja a huzat és az esemény bekövetkeztekor én éppen a keretben vagyok, akkor többé nem lehet szótagolni a nevemet,
mert a kinti részem lesz a Ja, a bent maradó meg a Noo.
Összességében a ház nagyon rossz nem volt, de ha
ilyet foglaltam volna hosszabb időre, akkor bizony felakasztottam volna magam a
zuhanytartóra.
Reggel a bidét – azt hiszem
érthető okokból - nem mertem használni.
Délben leléptünk, ebédeltünk,
leadtuk az autót és mint két debil - vigyorogva néztük ahogy a Wizzair Pestről érkező gépe
húzza a kék csíkot a flightradaron.
Summa summárum ennyi a történet.
Biztos kiváncsi vagy mennyiben
fájt ez a maderiás szél nekem. Nem fogom elárulni eurócent pontossággal, de
hogy meg tudd becsülni annyit mondok, hogy Lujza és Gizi barátaim egy évi
kajapénze tűnt el 48 óra alatt. Lujza egyébként hetven kiló és rassz szerint
bernáthegyiek nemzetségébe tartozik. Gizi fekete. Ő "csak" egy
negyven kilós roti.
Biztos azt gondolod, hogy Te
sokkal jobban megoldottad volna ezt a helyzetet, sokkal kevesebből.
Az bizony meglehet, de ne kívánd!
Legyél felkészülve az ilyen
helyzetekre és legyen B tervekre kereted!
Jó utat kívánok minden utazónak és leendő utazónak!
Janoo
2023.06.28
----
Utóbégetés:
Hazaérkezésemkor a bud.hu parkoló csúnyán lehúzott. A tizenöt napos huszonnéhány-ezer forintos parkolásomon a 36 órás késés egy 9.700.- os plusz befizetést követelt. Arcátlan, embertelen dolog. Egy reptéren a kicsekkolással az ember nem véletlenül késik. Nagyon-nagyon át fogom gondolni, hogy kötök e még velük üzletet ebben az életemben.
A TAP-pal folyamatosan megy a vitám az ellátási kötelezettségükről. Követelem tőlük az első szállásom árát és némi közlekedési hozzájárulást amire igazolásként a Captur számláját csatoltam jelezve hogy nem a teljes árára tartok igényt, csak fogadják el igazolásként hogy nem gyalog mentem húsz kilométert.
A TAP válaszol is, de a túlvégen vélhetően egy agyilag kasztrált indiai ül, mert egyfolytában azt hajtogatja hogy átírtak az aznapi TP1688-ra és b.sztam felszállni rá. Hiába mondom neki, hogy az a gép nem szállt le csak itt körözött felettem, meg egyébként sem tudtam, hogy van rá meghívóm - válaszaimat el sem olvassa vagy ami rosszabb nem érti meg.
A másik TAP ágon a holland support ráhatásaként visszakaptam két jegyem árát voucherben, amit majd megpróbálok elpasszolni. Ennek érkezése miatt a mai savlekötőmet talán be se kell vennem.
2023.07.01
